Sóstói Polgárőr Egyesület

Ahhoz, hogy mások segítségét elvárhassuk előbb nekünk kell segíteni másokon!




belépés
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó








Üdvözöljük Önt honlapunkon


Tevékenységünk Sóstógyógyfürdő és Sóstóhegy közrendjének és közbiztonságának megszilárdítására irányul. Célunk a működési területünkön élők lakókörnyezetének biztonságosabbá, nyugodtabbá, lakhatóbbá tétele.

Amit a polgárőrségről tudni kell!

A polgárőrségről

A XVI. századtól kezdve a veszélyeztetett helyzetben lévő jelentősebb városok polgárai előbb-utóbb mind rákényszerültek arra, hogy városuk védelmére maguk is összefogjanak. Magyarország szabad királyi városainak és a polgárjoggal rendelkező város lakosainak egyik legfontosabb "terhe" mindenkor a védelmi kötelezettség volt. A hadiadók fizetését, a katonai alakulatok fegyverrel, felszereléssel való ellátását az ország védelmének hozzájárulásaként kezelték.
A városok közvetlen védelme érdekében őrszolgálatot szerveztek és kiállásokat a városfalak mentén.
Az egyik legrégebbi magyarországi polgárőrség a soproni, 1532-ből maradt fenn az első mustrajegyzék.
A polgárőrségeket 1808-ban szervezték újjá, 1809-ben már országosan összeírták őket. Például Sopron ekkor több mint 1500 főt számláló polgárőrséggel rendelkezett, Szeged 3087 fő, Debrecen 1641 fő, Győr 1340 fő, Nagyszombat 455 fő, Ruszt 110 fővel. 1848-ban a polgárőrségek egy ideig párhuzamosan működtek a nemzetőrséggel, majd egymás után oszlottak fel és tagjaik átléptek nemzeti őrseregbe. A Bach korszakban nincs adatunk a polgárőrség működéséről.
1914-ben belügyminisztériumi rendelet intézkedett arról, hogy a közrend és közbiztonság elemi feltételeinek megóvása érdekében polgári őrséget állítsanak fel.
A rendszerváltással párhuzamosan, de főleg az egyesülési jogról szóló törvény megjelenése után országszerte, egyre-másra alakultak az önvédelmi egyesületek. 1991. március 13-án, amikor Országos Rendőrfőkapitány összehívta az akkor ismert 223 önvédelmi szervezet képviselőit, Zsombor György és Markos György javasolta, hogy alakítsanak szövetséget. Ez akkor nem jött létre, de felkérték dr. Kopácsi Sándort a megalakítására.
1994-ben megalakult az Országos Polgárőr Szövetség. A Sóstói Polgárőr Egyesület 2005-ben csatlakotott az Országos Polgárőr Szövetséghez.

A polgárőr mozgalom célja:
A közrend védelme, a bűncselekmények számának csökkentése, a közbiztonság javítása. A polgárőr mozgalom összefogja a fenti cél érdekében tenni akaró állampolgárokat, megteremti a szervezett és célirányos cselekvés feltételeit és annak társadalmi hátterét a bűnmegelőzés, a bűnözés elleni fellépés, a gyermek és ifjúságvédelem, a kábítószer fogyasztás visszaszorítása, a környezetvédelem és a közlekedésbiztonság javítása terén.

A polgárőr mozgalom főbb jellemzői:
· önkéntesség és törvényesség
· az emberi jogok tiszteletben tartása
· ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység
· politika semlegesség

A polgárőr mozgalom szervezeti keretei:
A cselekedni kívánó állampolgárok elsősorban lakóterületi alapon, önálló egyesületekbe tömörülve vesznek részt a polgárőr mozgalomban. Az egyesületek tagjai a polgárőrök.
A mozgalom célkitűzései az egyesületek összehangolt tevékenységével érhetőek el,
ezért azok kerületi-, területi-, fővárosi-, megyei szövetségekbe tömörülnek,
amelyek munkáját az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) koordinálja. A "polgárőr"
név védett, csak az OPSZ-hez tartozó, a követelményeket teljesítő egyesületek tagjai használhatják.

A polgárőrszervezetek rendszere:
Országos Polgárőr Szövetség
Budapesti Polgárőr Szövetség
Megyei Szövetségek
Egyesületek

A polgárőr egyesületek tevékenysége:
Az egyesületek saját tevékenységi körüket – amely nem lehet ellentétes az OPSZ
alapelveivel – működési területük sajátosságainak megfelelően választják meg.

A tevékenység kiterjedhet:
· Bűnmegelőzési kiadványok terjesztésére
· Iskolai bűnmegelőzési programokban való részvételre
· Előadások, bemutatók, kiállítások, tanácsadások szervezésére
· Közbiztonsági és bűnmegelőzési járőrtevékenység, figyelőszolgálat végzésére
· Lakossági, önkormányzati stb. rendezvényeken rendezői feladatok ellátására, stb.

Mi a különbség a rendőr, a vagyonőr és a polgárőr között?
A rendőr a rendőrség hivatásos állományú tagja, hatósági – intézkedési, fegyverviselési, stb. – jogosítványokkal rendelkezik, munkájáért fizetést kap, egyenruhát, felszerelést a rendőrség biztosít a számára. A vagyonőr rendszerint valamilyen vagyonvédelmi társaság (Kft, Rt, Bt, stb.) alkalmazottjaként – munkaszerződéssel – a megbízó telephelyét, irodáját, stb. őrzi, azaz
munkaidőben, fizetés ellenében, magánterületen végez őrző-védő tevékenységet. Hatósági jogosítványai nincsenek, de a megbízó területén belül jogosult lehet, pl. a gyanús személyek megállítására, igazolásra felszólítására. Felszerelésért, eszközeit a munkáltató biztosítja.
A polgárőr a 2011. évi CLXV. törvény alkalmazásában a helyi polgárőr szervezet tagja, a Büntető Törvénykönyvben meghatározottak szerint - tevékenysége ellátása során - közfeladatot ellátó személy, aki önként vállalja a polgárőrség tevékenységében való közreműködést.





Honlapkészítés